A szegedi piros papucs


A szegedi papucs története

Rátkai Sándor-féle hagyomány és a hungarikum születése

A szegedi papucs a magyar népművészet egyik legkülönlegesebb és legismertebb lábbelije, amely nemcsak díszes viseleti tárgy, hanem Szeged város kulturális identitásának is fontos része. A kézzel készített, hímzett papucs évszázados hagyományokra épül, és ma már a magyar kulturális örökség kiemelt elemei közé tartozik.

Ősi eredetek és szegedi hagyomány

A szegedi papucs története a török kori hatásokig nyúlik vissza. A „papucs” szó is török eredetű, és a lábbeli a hódoltság idején terjedt el Magyarországon. Szegeden azonban különleges formát és díszítést kapott, és a 19–20. századra a város egyik legjellegzetesebb viseletévé vált.

A papucs készítése hosszú ideig sok mester kezében volt: a 20. század elején még több tucat papucskészítő dolgozott Szegeden, főként Móraváros környékén. A mesterség azonban a 20. század végére erősen visszaszorult.

A különleges készítési technika

A szegedi papucs egyik legérdekesebb sajátossága, hogy egy kaptafán készül, vagyis a jobb és bal láb végleges formája csak viselés közben alakul ki. Ezért is mondják: „a szegedi papucsnak nincs párja”.

A papucs jellegzetes elemei:

- bársonyból készült felsőrész,

- kézi varrás,

- bőrből készült talprész (bőrtalp),

- kaptafára formált, jellegzetes hajlított kialakítás,

- díszes szalagok és bojtos elemek.

A hagyomány szerint a menyasszonyok esküvőre gyakran két pár papucsot is kaptak


Rátkai Sándor, a hagyomány megőrzője

A modern szegedi papucs történetének központi alakja Rátkai Sándor (1914–2011), népi iparművész és a mesterség egyik utolsó nagy képviselője.

Ő volt az a mester, aki:

- továbbadta tudását fiatal tanítványoknak,

- és segített abban, hogy a mesterség ne vesszen el.

 

Hungarikum és kulturális érték

A szegedi papucs ma már hivatalosan is elismert nemzeti érték, és bekerült a Magyar Értéktárba, a hungarikumok rendszerének előszobájába.

Ez az elismerés azt jelenti, hogy kiemelten fontos magyar kulturális örökség.

A mai szerepe

Napjainkban a szegedi papucs már ritkábban mindennapi viselet, inkább:

- kulturális rendezvényeken,

- kiállításokon,

- és emléktárgyként jelenik meg.

Mégis erős szimbólum maradt: Szeged múltját, kézműves hagyományait és női viseleti kultúráját testesíti meg.

Tetszett a cikk?

 

 

Városi Magazin cikkajánló

Szent Jobb megtalálásának ünnepe május 30
Érdekességek, Tudtad-e?
A Szent Jobb megtalálásának ünnepe egy különleges, magyar történelmi és vallási emléknap, amelyet minden évb ...
Szeged egyik büszkesége a Vadaspark
Helyi kalauz, A város bemutatása
Magyarország egyik legfiatalabb állatkertje. A park családoknak, gyerekeknek és természetkedvelőknek is kiváló program
Írj történeteket, ossz meg élményeket
Kiemelt, Ajánló
Építs valamit, ami a tiéd! Most erre lehetőséged van egy saját online magazinon keresztül.
Ne kerüljön a kukába! Készíts dinnyehéjlekvárt!
Életmód, receptek, Receptek
A dinnyehéjból savanyúság, kandírozott édesség vagy lekvár készülhet. Ma újra érdemes elővenni a régi prak ...
Szegedi Hídivásár
Programajánló, Családi és gyerekprogramok
Ez nem egy egyszerű vásár. Ez a Szegedi Hídivásár, az ország egyik legszebb és legnépszerűbb kézműves fesztiválja.
Családi kézmosás és műtéti bemosakodás
Érdekességek, Tudtad-e?
Most pedig nézzünk be egy kórházi műtőbe! Milyen ott a kézmosás, kézfertőtlenítés?
Mit tehetünk?
Életmód, receptek, Egészség, szépség
A kérdés azonban jogos: ha az időjárást nem tudjuk megváltoztatni, mit tehetünk, hogy jobban viseljük a változásokat?
Buszpályaudvar Szeged szívében
Helyi kalauz, A város bemutatása
Kevés olyan hely van Szegeden, amely egyszerre ennyire hétköznapi és mégis ennyire meghatározó része a város életének.
A szegedi tanyavilágból a nótakirályságig
Érdekességek, Különleges emberek
Dankó dalai a magyar lélek legmélyebb húrjait pengették: a boldogságot, a bánatot és a honvágyat.

További cikkek »