A szegedi piros papucs


A szegedi papucs története

Rátkai Sándor-féle hagyomány és a hungarikum születése

A szegedi papucs a magyar népművészet egyik legkülönlegesebb és legismertebb lábbelije, amely nemcsak díszes viseleti tárgy, hanem Szeged város kulturális identitásának is fontos része. A kézzel készített, hímzett papucs évszázados hagyományokra épül, és ma már a magyar kulturális örökség kiemelt elemei közé tartozik.

Ősi eredetek és szegedi hagyomány

A szegedi papucs története a török kori hatásokig nyúlik vissza. A „papucs” szó is török eredetű, és a lábbeli a hódoltság idején terjedt el Magyarországon. Szegeden azonban különleges formát és díszítést kapott, és a 19–20. századra a város egyik legjellegzetesebb viseletévé vált.

A papucs készítése hosszú ideig sok mester kezében volt: a 20. század elején még több tucat papucskészítő dolgozott Szegeden, főként Móraváros környékén. A mesterség azonban a 20. század végére erősen visszaszorult.

A különleges készítési technika

A szegedi papucs egyik legérdekesebb sajátossága, hogy egy kaptafán készül, vagyis a jobb és bal láb végleges formája csak viselés közben alakul ki. Ezért is mondják: „a szegedi papucsnak nincs párja”.

A papucs jellegzetes elemei:

- bársonyból készült felsőrész,

- kézi varrás,

- bőrből készült talprész (bőrtalp),

- kaptafára formált, jellegzetes hajlított kialakítás,

- díszes szalagok és bojtos elemek.

A hagyomány szerint a menyasszonyok esküvőre gyakran két pár papucsot is kaptak


Rátkai Sándor, a hagyomány megőrzője

A modern szegedi papucs történetének központi alakja Rátkai Sándor (1914–2011), népi iparművész és a mesterség egyik utolsó nagy képviselője.

Ő volt az a mester, aki:

- továbbadta tudását fiatal tanítványoknak,

- és segített abban, hogy a mesterség ne vesszen el.

 

Hungarikum és kulturális érték

A szegedi papucs ma már hivatalosan is elismert nemzeti érték, és bekerült a Magyar Értéktárba, a hungarikumok rendszerének előszobájába.

Ez az elismerés azt jelenti, hogy kiemelten fontos magyar kulturális örökség.

A mai szerepe

Napjainkban a szegedi papucs már ritkábban mindennapi viselet, inkább:

- kulturális rendezvényeken,

- kiállításokon,

- és emléktárgyként jelenik meg.

Mégis erős szimbólum maradt: Szeged múltját, kézműves hagyományait és női viseleti kultúráját testesíti meg.

Tetszett a cikk?

 

 

Városi Magazin cikkajánló

Az elveszett tyúk története
Történetek, Állati történetek
Állat nem vihette el, mert nincs a közelben vadállat vagy olyan kutya amelyik ellopná a háziállatokat. Akkor hol van?
Picasso-kiállítás nyílik Szegeden
Programajánló, Kiállítások, tárlatok
Közel 30 eredeti Picasso-mű érkezik Szegedre, többek között magángyűjteményekből és külföldi gyűjteményekből.
Színházi élmény Szeged szívében
Programajánló, Mozi & színház
A patinás épület már kívülről is lenyűgöző, belül pedig klasszikus elegancia, kiváló akusztika és sokszín ...
Szent Jobb megtalálásának ünnepe május 30
Érdekességek, Tudtad-e?
A Szent Jobb megtalálásának ünnepe egy különleges, magyar történelmi és vallási emléknap, amelyet minden évb ...
Az egyszerű botból harmadik kéz?
Érdekességek, Tudtad-e?
A szelfibot tehát nem csak egy eszköz, hanem a 21. század egyik legszórakoztatóbb találmánya
Kedden akár 31 fok is lehet!
Helyi hírek, időjárás
Időkép előrejelzése szerint kedden (május 26.) jelentős felmelegedés várható Szegeden és környékén.
Mars tér, Szeged élő színháza
Helyi kalauz, A város bemutatása
Lehet, hogy Szegedet a napfény tette híressé, de a város történeteit sokszor inkább a Mars tér őrizte meg.
Szeged egyik büszkesége a Vadaspark
Helyi kalauz, A város bemutatása
Magyarország egyik legfiatalabb állatkertje. A park családoknak, gyerekeknek és természetkedvelőknek is kiváló program
Erzsébet Liget a Tisza partján
Helyi kalauz, A város bemutatása
Bemutatkoznak Szeged szép terei: Erzsébet Liget, Szeged zöld szíve a Tisza partján

További cikkek »