Kérészek tánca a Tiszán, mely hungarukummá vált

Kérészek tánca a Tiszán, mely hungarukummá vált


Kérészek tánca a Tiszán, melyet hungarukummá nyilvánítottak

Szeged és a Tisza évszázadok óta elválaszthatatlan egységet alkot.
A folyó nem csupán a város életét határozza meg földrajzilag, gazdaságilag és történelmileg, hanem szervesen összefonódik annak élővilágával is.
E kapcsolat egyik leglátványosabb, szinte varázslatos jelensége a tiszavirágzás, más néven a kérészek násztánca.
Ez a rövid életű, ám annál grandiózusabb természeti esemény minden évben megújítja a köteléket ember és természet között Szegednél.
 
 
A Tisza, Szeged életadója
Szeged a Tisza és a Maros találkozásánál fekszik, ahol a folyó évszázadokon át formálta a tájat és az itt élő emberek sorsát. A 19. századi nagy árvíz (1879) után a város újjáépítése szorosan összefüggött a Tisza szabályozásával. A folyó ma is meghatározza a helyi gazdaságot (halászat, turizmus, mezőgazdaság), a kultúrát és a rekreációt. A Tisza-parti sétányok, a híd, a napsütésben csillogó vízfelület mind-mind a város identitásának részei.
 
 
A Tisza élővilága rendkívül gazdag.
A folyó és mellékfolyói otthont adnak számos halfajnak (köztük védett bucóknak), madaraknak, emlősöknek és gerincteleneknek. Ebben a sokszínű ökoszisztémában kiemelkedő szerepet kap a tiszavirág (Palingenia longicauda), Európa legnagyobb kérészfaja, amely mára szinte kizárólag a Tisza-vízgyűjtőn maradt fenn tömegesen.
 
 
A kérészek élete: három év a sárban, egy este a fényben
A tiszavirág lárvái három éven át a folyó agyagos, leszakadó partfalában élnek, járatokat fúrva a talajba. Ezalatt a vízben táplálkoznak, fejlődnek, miközben a folyó ökoszisztémájának fontos részét képezik, táplálékul szolgálnak halaknak és más élőlényeknek.
A lárvaélet végén, általában június közepén, a meleg, nyugodt estéken egyszerre kelnek ki milliószámra. Először a hímek bújnak ki, majd hamarosan a nőstények. Szárnyaikat kiterjesztve, hosszú farkukkal egyensúlyozva emelkednek a víz fölé. A násztánc kezdetét veszi: a hímek felhőkben táncolnak a folyó felett, vonzzák a nőstényeket. A párosodás után a nőstények petéiket a vízbe rakják, majd mindketten elpusztulnak.
Testük „virágként” lebeg a vízen, innen a „tiszavirágzás” elnevezés

Ez az egész életciklus mindössze néhány órát vesz igénybe. Arisztotelész már az ókorban „egynapinak” nevezte a kérészeket. A jelenség ma is lenyűgözi a helyieket és a turistákat egyaránt. Szegednél, különösen a város alatti szakaszokon és a Maros-torkolat környékén gyakran a legszebb a látvány: a naplementében aranyló víz felett kavargó, fehér felhőként táncoló rovarok felejthetetlen élményt nyújtanak.
 
 
Kulturális és természeti érték
A tiszavirágzás nem csupán biológiai csoda, hanem kulturális hungarikum is. A jelenséget és a fajt hivatalosan is hungarikummá nyilvánították. Szegeden szobor őrzi emlékét (Farkas Pál alkotása), más városokban (pl. Szolnok) szintén emlékművek állítanak a kérészeknek. A jelenség turistákat vonz, fotósokat, természetkedvelőket inspirál, és erősíti a helyi identitást.
 
Ugyanakkor figyelmeztetés is: a kérészek érzékenyen reagálnak a vízszennyezésre, a partfalak stabilizálására és a folyómeder mesterséges átalakítására. Állományuk fennmaradása a Tisza ökológiai egészségének egyik legfontosabb mutatója. A védelmük (1993 óta védett faj) és élőhelyük megőrzése közös felelősségünk.
 
 
Szeged és a Tisza élővilága ma
Szeged környékén a Tisza még ma is viszonylag természetes állapotokat mutat sok szakaszon. A nemzeti parkok (pl. Körös-Maros Nemzeti Park) és a helyi természetvédők munkája révén a folyó élővilága megőrződhet. A kérészek tánca mellett érdemes figyelni a gazdag madárvilágot, a halakat, a parti növényzetet,mindez szorosan összefügg a folyó vízjárásával, áradásaival és a partok állapotával.

A tiszavirágzás évről évre emlékeztet bennünket arra, hogy a természet csodái múlandók, de értékük időtlen. Amikor Szeged felett este a kérészek táncolnak a Tisza felett, a város és a folyó, az ember és a természet egy pillanatra tökéletes harmóniában találkozik. Ez a tánc nem csupán rovarok násza – hanem a Tisza élővilágának, Szeged identitásának és a természeti értékek fontosságának ünnepe is.
Jöjjön el júniusban Szegedre, sétáljon a Tisza-partra, és csodálja meg ezt az egyedülálló jelenséget.
A kérészek tánca várja Önt, egy este erejéig, amely örökre emlékezetes marad.


Tetszett a cikk?

 

 

Városi Magazin cikkajánló

Szeged tavaszi nyüzsgő élete
Helyi kalauz, Városi élet
Amikor a tavasz megérkezik Szegedre, a város ritmusa megváltozik. Megtelnek a terek, sétányok, kerékpárutak.
Játékdzsungel Játszóház Szeged
Programajánló, Családi és gyerekprogramok
Szegeden, amely kifejezetten családok, óvodás és iskolás korú gyermekek számára kínál aktív kikapcsolódást.
Vadasparki séták
Történetek, Helyi történetek
Amikor az unokáim még kisebbek voltak, gyakran indultunk útnak a Vadaspark felé rengeteg kíváncsisággal felszerelkezve.
Ne kerüljön a kukába! Készíts dinnyehéjlekvárt!
Életmód, receptek, Receptek
A dinnyehéjból savanyúság, kandírozott édesség vagy lekvár készülhet. Ma újra érdemes elővenni a régi prak ...
Erzsébet Liget a Tisza partján
Helyi kalauz, A város bemutatása
Bemutatkoznak Szeged szép terei: Erzsébet Liget, Szeged zöld szíve a Tisza partján
Szegedi gyereknapi programajánló
Programajánló, Családi és gyerekprogramok
A Napfény Városa különösen színes ilyenkor. Ugrálóvárak, kézműves foglalkozások, állatsimogatók stb.
A szegedi piros papucs
Érdekességek, Városi érdekességek
A szegedi papucs a magyar népművészet egyik legkülönlegesebb és legismertebb lábbelije, díszes viseleti tárgy is
Az aranycsapat legendája
Érdekességek, Különleges emberek
Az Aranycsapat nemcsak sikerei miatt vált legendává, hanem mert új fejezetet nyitott a futballban.
„Fáj a térdem, eső lesz!”
Életmód, receptek, Egészség, szépség
Eső közeleg, alacsonyan szálnak a fecskék:, Mondja a népi megfigyelés.

További cikkek »